Gondoskodjon kisbabája egészségéről!

Vajon sam e okoz-e fogyást

Halmos Tamás Az elhízás epidémiája Napjainkra a világ jelentôs részén az elhízás járványszerû méreteket öltött. Számos országban ma kutatók sokasága foglalkozik jól felszerelt laboratóriumokban a kérdés komplexitásával, azzal, vajon milyen tényezôk vezettek ide?

Szomorú ellenpont, hogy ugyanakkor Földünk számos más részén, például Afrika sok országában az éhínség szedi ezerszámra áidozatait! Az Egyesült Államokban a biztosítótársaságok felmérése szerint az elhízottak több vajon sam e okoz-e fogyást 70 milliárd dollárjába kerülnek évente a költségvetésnek. E költségek egy része a közvetlen gyógyítási kiadásokból, más része a kövér emberek csökkent termelékenységébôl tevôdik össze.

Az elhízás hatalmas problémakörét áttekintve számos kérdéssel kell foglalkoznunk. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elôször is rendelkeznünk kell olyan megbízható paraméterrel, amelyik pontosan jelzi a szükségesnél magasabb testsúlyt.

milyen férgek miatt fogy

Önmagában a kilogrammban megadott tömeg ehhez nem elégséges. Az ún. Anélkül, hogy tudományos részletekbe mennénk, az ideális BMI férfiakra 25, nôkre 24 alatt van.

78 Best Diéta, fogyás images in | Fogyás, Diéta, Egészséges

Kérdésünk tehát úgy szól, káros-e, veszélyes-e a kövérség? Jól ismert, hogy az elhízás jelentôs mértékben növeli a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a cukorbetegség elôfordulásának gyakoriságát. Ezek az anyagcsere- szív- és érrendszeri betegségek jelentôs mértékben felelôsek az iparilag fejlett országok magas morbiditási, mortalitási adataiért. Kérdés továbbá az is, hogy a jelentôs fogyás vajon csökkenti-e a halálozást?

dj karcsúsító

Ugyanakkor vannak adatok arra nézve is, hogy az alacsonyabb testsúly nem jelent feltétlenül elônyt. Az Amerikai Egyesült Államokban, az alamabai egyetemen több mint 20 egyénen végzett statisztikai megfigyelés szerint a nem sportoló, sovány BMI: 25 vagy annál alacsonyabb egyének között a halálozási arány kétszerese volt a 27,8 vagy annál is nagyobb BMI-vel rendelkezô, kisportolt, jó testi felépítésû egyének mortalitásánál 2.

Önmagában a testsúly alacsonyabb volta tehát még nem jelent védettséget a különféle betegségek okozta gyakoribb halálozás ellen.

Az elhízás és a gyakori társbetegségek hazai helyzetérôl nemrégen jelent meg összefoglaló közlemény e lap hasábjain 4.

Az ms okoz- e fogyást?

A helyes válasz feltehetôen a probléma komplexitásában rejlik. Az obezitás nem önmagában káros, hanem mert hajlamosít egy sor súlyos betegségre. A jelentôs fogyás ezen társuló betegségek javulását vajon sam e okoz-e fogyást, így vezetve a mortalitás csökkenéséhez. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni azt a jól ismert tényt sem, hogy mind a mai napig hiányoznak olyan nagyszámú, átfogó, hosszú távú vizsgálati eredmények, melyek azt bizonyítanák, hogy a fogyás önmagában is biztosan csökkentené a mortalitást!

A zsírszövet eloszlása Már régen megfigyelték, hogy a testsúly mérése önmagában nem jellemzi eléggé az adott egyént. A kövérség számos típusát írták le, a zsírszövet különbözô lokalizációja szerint. Az orvosi köztudatban ma leginkább két alapvetô elhízási típust tartanak számon: a Alma formájú, vagy férfias, újabban viscerális zsigeri jellegû elhízás.

Itt a zsírszövet elsôsorban abdominálisan, a hasi zsigerek között helyezkedik el.

Szavazások

Ha ez a hányados 1,0-nél nagyobb, akkor szokás ezen elhízástípusról beszélni. Pontosabb a zsíreloszlás feltérképezése izotóp-módszerrel, amikor pontosan láthatóvá válik a zsírszövet elhelyezkedése.

Itt a zsírszövet a farpofákon, a combokon rakódik le, a has "kötényszerûen" omlik le. A klinikai gyakorlatban az a nézet uralkodik, hogy e két típus alapvetôen más kórformákra hajlamosít. Így az alma formájú obezitás elsôsorban magas vérnyomásra vezet, zsír- és cukoranyagcsere-zavart okoz, végsô soron súlyos szív- és érrendszeri károsodásokhoz vezet.

Különösen jelentôs az abdominális típusú elhízás kapcsolata a 2. Ezen betegekre jellemzô szöveteik, sejtjeik fogyjon 35 után inzulin iránti rezisztenciája.

Így biztos könnyen megy a fogyás!

Sokan úgy vélik, hogy ez az inzulin rezisztencia a felelôs az ehhez a diabétesz formához szorosan kapcsolódó súlyos szív- és érrendszeri károsodásokért 5. Az Inzulin-Rezisztencia szindróma egyik fontos alkotóeleme az abdominális jellegû elhízás. A másképpen Metabolikus Szindrómának is nevezett tünetegyüttes jelentôs részben a jellegzetes elhízáson keresztül okozná a kiterjedt érrendszeri elváltozásokat 6. A körte formájú elhízás inkább mozgásszervi károsodásokat, visszérbántalmakat eredményez, nemritkán tüdôembóliát okoz.

Sokan feltételezik, hogy a zsírelosztásnak fontosabb szerepe van az obezitáshoz kapcsolódó morbiditás, mortalitás szempontjából, mint a testsúlytöbbletnek önmagában. A sokak által leginkább patogénnek tekintett viscerális típusú zsigeri obezitás molekulárbiológiai alapja a perifériás szövetek endogén inzulin iránti rezisztenciája és a vajon sam e okoz-e fogyást talán kompenzatorikus – inzulin túltermelés hiperinzulinizmus lenne.

Legújabban sokan úgy vélik, hogy az ateroszklerotikus elváltozások kialakulásáért – szénhidrátanyagcsere-zavar esetén – a magasabb vércukorszintek a felelôsek, akkor is, ha ezek a – fôleg étkezés után fellépô – hiperglikémiás periódusok akár csak mérsékeltek postprandiális hiperglikémia.

A zsíreloszlás lokalizációja feltehetôen jelentôs tényezô a patogenitást tekintve, hiszen ismeretes, hogy pl. Amíg ezek a sportolók versenyben maradnak – hihetetlen energiát fogyasztó napi evox fogyás kiegészítők végezve –, addig semmilyen metabolikus, vagy kardiovaszkuláris betegség nem mutatható ki 7.

Érdekes összefüggést talált Björntorp és kutatócsoportja Svédországban. Ôk úgy gondolják, hogy a hasi típusú elhízás a kortikoszteroid hormon túltermeléssel függ össze. Ennek hátterében pedig a tartós stressz-szituációk állnak.

A gyors és könnyű fogyás ígérete, és ami mögötte van

A stressz-érzékeny emberekben tud alvást segíteni fogyás hormon termelése állandóan extrém magas, a hasi zsírszövet sejtjeiben pedig sûrûn vannak specifikus kortikoszteroid hormonreceptorok. Ezen receptorokon kötôdô hormonok indítják el, illetve serkentik a hasi zsírszövet akkumulációját.

egyszerű módszer a zsír has eltávolítására

Ilyen elképzelés szerint tehát az elhízásnak ezen típusa a stresszhelyzetek egyenes következménye lenne természetesen csak az erre reagáló  egyénekben 8. Hasonló a helyzet a világ számos országában. Kétségtelenül elsôsorban életmódi és étrendi hatások együttes szerepérôl van szó.

Napjainkban világszerte elterjedt a gyorsétkezôk hálózata, ahol magas kalóriájú zsír- és szénhidrátdús ételeket szolgálnak fel. E kalóriagazdag étkezés, párosulva a mozgásszegény életmóddal, megfejelve a gyakori dohányzási és túlzott alkoholfogyasztási szokásokkal, nagymértékben felelôs lehet az elhízás járványszerû elterjedéséért.

Az emberek jelentôs mennyiségû "luxuskalóriát" fogyasztanak, vagyis a szükséges anyagcsere-állapotuk fenntartásán túlmenô felesleges kalóriamennyiséget, mely azután zsír formájábam rakódik le szervezetünkben. Az életmód és étrend meghatározó szerepére Karen O'Dea ausztrál orvosnô mára már klasszikusnak tekinthetô megfigyelése világított rá.

Májtisztító ételek - Fogyókúra | Femina

O'Dea néhány évvel ezelôtt megkért 12 bennszülöttet, hogy 10 hétre menjenek vissza az ôserdôbe, s ott ôseik életmódja és étrendje szerint éljenek. Alig 10 hét múltán testsúlyuk szignifikánsan csökkent, s ezzel együtt valamennyi kóros metabolikus és vajon sam e okoz-e fogyást paraméterük javult A környezeti tényezôk fenti meghatározó szerepe mellett bizonyosan vannak genetikus okai is az elhízásnak. Ismeretes, hogy az elhízás egy-egy családban generációkon át öröklôdik és jól ismert az is, hogy ugyanazon étrendi és életmódi körülmények között a populáció bizonyos része súlyát megtartja, másik része hízik, esetleg súlyából veszít.

Ezek a tények genetikai okok feltételezett szerepére utalnak. A kutatásokból az is világossá vált, hogy az egyszerû Mendel-féle egy gén öröklôdési séma nem magyarázhatja meg az elhízás rohamos terjedését.

Valószínû, hogy az ún. A kutatások részint laboratóriumokban használt számos generáción át tenyésztett obez – rendszerint rágcsáló –  egér, patkány törzsekre terjednek ki, részint generációkon át megfigyelt nagyon sovány, ill. Ezenkívül ismert, hogy zárt etnikai közösségekben, mint pl.

Ezt a tényt Neel dán kutató ben a "takarékos gén" elmélettel magyarázta.

legjobb kiegészítő verem a fogyáshoz 2021

Ennek lényege, hogy a kôkorszakban a primitív ember az éhség és jóllakottság periódusaiban élt. Persze utóbbira csak ritkán került sor, rendszerint csak akkor, ha sikerült közösen valami nagyobb vadat elejteniük. Ilyenkor a vad húsát saját szervezetükben tárolták, olyan gének vezérelte "tárolási hormonok" segítségével, mint az inzulin.

Ezen gén ek biztosították tehát az egyén és a fajta túlélését. Ezt a koncepciót nevezte a dán kutató "takarékos gén elmélet"-nek thrifty genotype. A hirtelen sokkal jobb életkörülmények közé került zárt etnikai közösségekben e génesoportok már nem a túlélést biztosították, hanem jelentõs elhízáshoz vezettek, annak minden patológiás következményével együtt elveszíti a hasi zsír hüvelykét Újabban felmerült az a lehetôség is, hogy nem a genotípus, hanem a fenotípus, azaz nem determináló örökletes tényezôk, hanem a jelentôsen megváltozott külsô körülmények vezettek az obezitás epidémiájához, mely környezeti jegyek azután generációkon át tovább örökíthetôk.

Kétségtelen, hogy "folyik a vadászat" az elhízás génje i után, de végleges eredményekrôl még nem lehet beszámolni. Ugyanakkor bizonyos eredmények mégis születtek ezen a téren. Így kiderült, hogy bizonyos hormontermészetû fehérjeanyagok jelentôs szerepet játszanak az anyagcserében.

Kezdjünk helyesen enni, és magától jön a fogyás! Illusztráció: Pixabay

A Leptin olyan peptid, amelyet a zsírsejtek termelnek, s amely képes genetikusan kövér patkányokat lefogyasztani. Ez a hormon feltehetôen a hipotalamuszon fontos agytörzsi vajon sam e okoz-e fogyást keresztül fejti ki a hatását, ezenkívül más speciális agyi területeken is vannak receptorai. A leptin gén feltételezett szerepe, pontosabban ezen gén mutációja hozzájárulhat bizonyos esetekben az elhízáshoz.

Francia kanadai családokban végzett humán vizsgálatokban találtak egy ismeretlen gént, a Leptin-gén közelében a 7q31,3 kromoszómán. Ez a marker látszott felelôsnek e francia kanadai családokban bizonyos testsúlyváltozásokért Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy jelentôsen elhízott egyénekben a leptinkoncentráció a vajon sam e okoz-e fogyást akár szorosa is lehet. Valószínû tehát, hogy elhízottakban a Ieptin – feltehetôen a leptin-rezisztens receptorok miatt – nem tudja hatását kifejteni.

Újabb sejtbiológiai ismeretek A "szétválasztó" uncoupling fehérjékrôl már közel 30 éve vannak adataink.

9+ fogyókúrás módszer nagyító alatt

Elôször csak a téli álmot alvó állatok zsírszövetébôl izolálták ezen fehérjéket, melybôl kiderült, hogy azon folyamatokat szakítják meg, amelyekben a szervezet energiát termel. Szellemesen úgy jellemezték hatásukat, hogy "lyukakat fúrnak" a szervezet energiaellátó csôvezetékében.

Ilyen módon az ATP-szintézis, mely az energiatárolás vajon sam e okoz-e fogyást szükséges kiinduló folyamat, a "szétválasztó" fehérjék mûködése miatt nem indul be, az elveszett kémiai energia hô formájában távozik, a téli álmot alvó állatok így a hideghez adaptálódni képesek Ezt a fehérjét eleinte csak ezen téli álmot alvó állatok ún.

Újabban azonban kimutatták, hogy az eredeti UCP 1 uncoupling Protein 1 mellett több variáns is létezik UCP 2, 3melyek a humán szervezetben is vajon sam e okoz-e fogyást, mert számos szerv agy, izomszövet képes ezeket termelni.

Normális körülmények között ezen peptidek inaktív formában vannak jelen, de ha a szervezet extra hôt igényel, akkor idegi humorális ingeráttevôdés útján norepinefrin termelôdik állatokban a barna zsírszövet felszíni receptoraihoz kötôdve.

Ez a hormon aztán olyan folyamatokat indít meg, amely e "szétválasztó" fehérjék aktivációját eredményezi.

A bikiniszezon és a gyors fogyás kihívásai

Ezen peptidek szerepe az emberi elhízásban ma még távolról sem tisztázott, vajon sam e okoz-e fogyást lehetséges, hogy szerepük nemsokára felértékelôdik az obezitás kezelésében. Ezen fehérjék alapvetô feladata, hogy a szervezet belsô hômérsékletét minden körülmények között a "végsôkig" fenntartsák. Ezért például teljes éhezéskor, paradox módon ezen peptidek fokozottan mûködnek, jóllehet ilyenkor a fokozott kalóriatermelés a katabolikus folyamatok fokozását jelenti.

A "magasabb" cél azonban a szervezet fennmaradása, s ezt a belsô hômérséklet állandósítása biztosítja