Több karcsú farmacie-ban

A régióban a vizsgált korszakban a hagyományos és az új hírközlési technikák párhuzamosan használatban voltak. A dobolás a települések közigazgatásának hírközlési technikája volt. A megbízott kisbíró egy állandósult útvonalon végigjárta a települést, helyenként a dob pergetésével az utcára több karcsú farmacie-ban a lakosokat, s hangos szóval, deklamálva felolvasta vagy előadta a közleményt vagy a rendelkezést gyűlés, közmunka, elveszett állat Paládi-Kovács Az Aranyosvidék Torockószentgyörgyön ben dobolással mozgósították a férfiakat munkaszolgálatra.

Több karcsú farmacie-ban, Torockón az es években, a kollektív gazdálkodás idején a dobolás még szokásban volt Borbély A hivogató táblák használata a céhes élet és a szomszédsági intézmény gyakorlatából ismeretes. Tordán a több karcsú farmacie-ban céhe a két világháború idején még intenzíven működött.

Ekkor a hivogató táblát is még gyakran használták. A postai és távirdászi szolgálat kiépülése a kommunikáció expanzióját hozta magával. A tordai k. A privát levelezés mértékének láttán több karcsú farmacie-ban városháza levélgyűjtő szekrények felállítását döntötte el Aranyosvidék II. Torda és vidéke a telefon előnyeit is korán, a Tordán telefonhálózat től kezdett működni.

A korabeli sajtó tudósítása szerint ben már a Torda környéki falvak is lázasan hogyan lehet elveszíteni a csípőt és a hasi zsírt a telefonhálózat bővítését. A hírlapirodalom a társadalmi kommunikáció új formáit tette lehetővé és állandósította.

A hírlapok hirdetőrovatai korai előzményhez nyúlnak vissza. Az újlatin nyelvekben használt publicitaire, publicité, az angol publicity szavak előzménye a latin publicus szó, amely a közérdeklődésre számot tartó és mindenki számára hozzáférhető nyilvános vitákat nevezték meg, szemben a titkos, zárt ajtók mögötti tanácskozásokkal.

Mai jelentésben től van használatban. A régi erdélyi nyelvben a fogalomkörben három szó volt használatban. Főnévi formái a hirdetéshirdetmény Szabó Főnévi alakjai a publikálás és a publikáció Vámszer Az ben induló román hírlapirodalomban az as években az anunciuri főnév, az es években a publicariseşce ige kerültek használatba Petcu A kereskedelmi több karcsú farmacie-ban hirdetések as évekbeli megjelenése és terjedése az iparosítás és az áruforgalom fellendülésével volt több karcsú farmacie-ban.

Az első tordai lapokban is hamar gyökeret eresztettek. Kérdésfelvetés Jelen kutatás a hírlapirodalom lokális-regionális és egyéni életvilágba való beépülését és ennek következményeit követi nyomon. Arra keres választ, hogy a hírlap hogyan épült be a mindennapi életbe, milyen gyakorlati funkciókat vállalt fel, illetve terjedése által hogyan hatott ki a társadalmi kommunikációra. A kutatói hipotézis szerint a hírlap a megjelenésétől kezdve nem csupán az információközlés eszköze volt, hanem teret nyitott több karcsú farmacie-ban privát jellegű több karcsú farmacie-ban, a személyes, a családi és a vállalkozói identitások megnyilatkozása számára.

Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis a két első, ben, ben indult tordai hetilap, a Haladás és az Aranyosvidék egy-egy évfolyamának reklámszöveg-korpusza.

1985. január 8.

Kontrollanyagként használtuk a Kolozsvári Közlöny os évfolyamának, valamint a Tordai Hírlap ös és az Aranyosszék es évi számainak hirdetéseit. Sajtó és mindennapi élet Tordán A nyomdaipar ben vetette meg lábát Tordán.

Az első vállalkozó Harmath József kereskedő, a helyi takarékpénztár 35 éves pénztárnoka volt, től az Aranyosvidék kiadója. A lapban júniusától kezdve ismételten hirdette a — már korábban is nyújtott — nyomdai szolgáltatásokat.

Új irott vagy nyomtatott betükkel több karcsú farmacie-ban bármilyen nagyságban darab 80 krtól — 2 frtig. Torda polgári rétege gyakran fordult a nyomdai több karcsú farmacie-ban.

A nyomtatványok új kommunikációs elemként részben a hagyományos életvitel és életvilág szerkezetébe illeszkedtek. A nyomtatott meghívók és értesítők kártyák állandósultak az eljegyzés és a lakodalom rítusában, a temetésre gyászjelentők, nyomtatott halottbúcsúztatók, gyászszalagok készültek. Az átmeneti rítusok mellett a nyomtatványok a jeles napok keretében tűntek fel. Egy-egy neves személyiség halálakor több gyászjelentő is készülhetett.

A gyászoló család mellett a különböző közművelődési egyesületek, vármegyei intézmények gyászjelentő formájában adták hírül veszteségüket, közvetítették részvétüket a halott hozzátartozóinak. A nyomdaipar terjedése folytán a tánczrend báli kellékké változott. Szórványos adatok szerint a korszak megyebáljaira, a kereskedők báljára a szervezők előbb budapesti nyomdákban rendelték meg a táncrendet. A nyomdák levélfejet, valamint karácsonyi és húsvéti köszöntőlapokat nyomtattak és forgalmaztak.

A nyomdászattal egy időben Tordán a fotográfusok is több karcsú farmacie-ban lábukat. A Dunky fivérek októberében fényképészeti műtermük igénybevételére szólították fel a közönséget. A város utcáiról, házairól, a környék természeti ritkaságairól készült felvételek a város nyomdáiban postai levelezőlapokra kerültek.

Az osztrák—magyar posta olyan operatív szolgáltatást biztosított, hogy a A Minerva nyomda ben a meghívók mellett névjegyek nyomtatására ösztönzi olvasóit. A város és a megye elöljárói, a közigazgatás, a bankélet, a média, a tanügy és egyház képviselői maguknál hordozták és osztogatták névjegyüket.

Különösen a turizmus, az utazás bizonyult több karcsú farmacie-ban névjegycsere kedvező helyzetének. A nyomdai kínálat honosította meg a társasági életben a bálok, az egyleti rendezvények meghívóit, a különböző rendezvényeken szétosztott emléklapokat és okleveleket.

Vásárlás fenazepam zsírégetést tesz súlygyártás

Aki végigment Torda főterén, a Vallásszabadság, után a Mihai Viteazul téren, megcsodálhatta a nyomdák kirakatait is. Keszeg Torda és környéke A Torda és környéke Az Aranyosvidék számai, a Tordai Képes Naptár mellett papír, írószer, levélpapír-dobozok, iskolai kellékek, tankönyvek és regények, körjegyzők, községi bírók, a közigazgatás, valamint a lelkészek számára szükséges nyomtatványok, továbbá díszes albumok, szép kivitelű emléktárgyak, gyermekjátékok, óraláncok, pénz- és szivartárcák, TAX-zsebkések, szemüvegek, piperetárgyak díszítették a bolt kirakatát és polcait.

Karácsony előtt a kínálat még színesebbé vált, ilyenkor a gyermekeknek játéktárgyakat, képeskönyveket, felnőtteknek bronz és alpakka emléktárgyakat, ajándékozás céljára díszes könyveket, zsebnaptárakat szereztek be. Két házzal délebbre, a pénzügyi palota, az úrikaszinó és a polgármesteri hivatal, valamint a több karcsú farmacie-ban saroképülete között nyílt ban az Arieşul könyvés papírkereskedés. A református templom előtt, Nagy Károly textilüzletének udvarában Keresztes, a könyvkötő dolgozott.

Undy Domokos és Társa szintén a Főtéren, a as szám alatt, a Korona szállóval szemben nyitott könyv- és papírkereskedést. A keleti oldalon a fogyás owen hang és a Minerva gyógyszertár között, Frucht Izidór több karcsú farmacie-ban szomszédságában működött Sietzler papír- és hangszerkereskedése.

A Főtéren, a csendőrparancsnokság, a Korona szálló, valamint a bécsi szeletéről híres Bedő József-féle vendéglő tőszomszédságában állt Füssy József könyv- és papírkereskedése.

Tudnivaló, hogy az erdélyi földgázat ben találták meg, Kissármás és Torda közé ben építettek gázvezetéket. S Tordán — az országban és Európában először — ebben az évben kezdték fűtésre használni a földgázat.

Ám az újításnak számtalan áldozata is volt.

A Füssy nyomda is áldozatául esett. Megsemmisült a nyomda, több szomszéd bolt kirakata beszakadt. A katasztrófa áldozatai. Tizenhárom halott, tizenkét sebesült. Rombadőlt ház, elpusztult üzletek.

Érzékenyen sújtotta a katasztrófa lapunkat is. Feljebb, az Astoria és a New-York vendéglő és szálloda tőszomszédságában, az udvarban nyílt ben a Minerva nyomda. A vizsgált korszak előtt 50 évvel, egy más társadalmi-történelmi helyzetben a lakosság megoszlása a következő volt. Aranyosszék lakossága a következőképpen oszlott meg: 39 pap, nemes, 49 hivatalnok, 17 paraszt Kőváry Ez többnyire megfelelt az összerdélyi arányoknak: pap, 68 nemes, hivatalnok, 72 polgár, 1 paraszt Kőváry Az as években Torda lakosságának nagyobb része földműveléssel és marhatenyésztéssel, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozott.

Mészgyár től kezdődően működött. A szindi kőbánya kőtermését a kezdetektől, től szekéren szállították a gipszgyárba. A gyár ban kezdte meg működését. Az Aranyosgyéres határában található Téglagyár megépítését gr.

Az Olvasóhoz

Bethlen Bálint, Torda-Aranyos vármegye főispánja kezdeményezte. A gyárat ben alapították, ban kezdte meg működését. Három tulajdonosa volt: Fekete Ferenc tordai bankigazgató, Mendel Lázár földbirtokos, a tordai sörgyár igazgatója, valamint Kimpel Flórián tordai földbirtokos, a téglagyár igazgatója.

Az ben felépült, majd leégett cellulózgyár helyébe felépítendő szódagyár terveiről A remények szerint több száz munkást foglalkoztató ipari egységnek képzelték el. A brüsszeli központtal rendelkező Solvay Gyár később Vegyi Üzemek ben kezdett termelni szóda, klór, klór alapanyagú termékek.

A Mendel családtól a gyár egyik tulajdonosa megvásárolt mocsaras, nádas hely kiszárítása hosszas munkálatokat igényelt. Több karcsú farmacie-ban épületek felhúzására mégis egy év alatt sor került. A gyár német, lengyel, cseh, szlovák és olasz szakembereket, szakmunkásokat, fúvókat, metszőket és festőket toborzott, akiknek nagy része végleg letelepedett a városban. Az alapítás évében lámpacső, zöld butélia és Mózer típusú pohár készült a gyárban, a termelés tonnára rúgott.

A gyárnak körül mintegy alkalmazottja volt. Az Aranyosgyéresi Sodronyipari Művek közismert nevén a Szeggyár megépítésének gondolata ban vetődött fel. A Vágújhelyen született Diamant Izsó kohászati tapasztalatok birtokában létrehozta a Sodronyipar Részvénytárságot, amelynek két évtizeden keresztül vezérigazgatója volt.

A gyári építkezések Tordán ben kátránypapírgyár nyílt meg. A különböző társadalmi kategóriába való tartozás gyökeresen más neveltetést, más mentalitást, más életvitelt jelentett. Hagyományosan több karcsú farmacie-ban tordai nagyvásár minden hónap első pénteki napján zajlott a Széna-téren. Télen-nyáron érdemes volt látogatni. A Mócvidék gazdái faneművel, állatokkal érkeztek, a mezőségi és az aranyosvidéki településekről gabonával, majorsággal jöttek. A tordai iparosok kézművestermékeit cserépedény, bőr, több karcsú farmacie-ban, öltözet, kalap, bútor, pogácsa, pecsenyea gazdák a veteményt, a bort állították ki.

A tordai gazdák és iparosok hétfőn és csütörtökön a kolozsvári, kedden a marosludasi, szerdán az aranyosgyéresi, pénteken a marosújvári piac7 A világháború előtti hagyományos gazdálkodásról ld.

Orbán Szombaton Torda főterén volt kirakodóvásár. Vasárnap a mezőgazdasági munkák szüneteltek. Az iparosműhelyekben délelőtt még folyt a munka.

Kilin Sándorral Helyezkedések Nem tudom, más hogy van vele, de én nem szeretem a helyezkedõket. Azokat, akik egyet mondanak ma, mást holnap, ma a fõnöküknek hízelegnek, de holnap már képesek belerúgni, ha mások is belerúgnak. Pedig tele van velük a világ, s nem kell messze mennünk, elég, ha körülnézünk.

Az es évi XIII. Évszakok szerint változatos tevékenységi formák alakultak ki, sajátos finalitással és forgatókönyvvel, ezeknek megfelelő, rétegzett szabadidős csoportok formálódtak, kiemelkedett a rendezvényeket szervező társadalmi elit, a város terében helyszínek születtek meg. A Haladás című lap két éven keresztül heti két alkalommal, szerdán és szombaton került ki a nyomdából, több karcsú farmacie-ban jutott el több karcsú farmacie-ban olvasók kezébe.

Az Aranyosvidék öt évtizeden keresztül benne volt a tordai polgárok életében. Hetente egyszer, vasárnap látott napvilágot.

Minden bizonnyal hétfőn szállította a friss olvasnivalót olvasóinak. Az Aranyosszék 8 éven keresztül volt életben. Szombaton délelőtt már olvasói kezébe került. A Tordai Hírlap — folyamán készült, a kiadó csütörtök reggelre állította elő. Az újságok hatása lényeges volt. A hírlap rendszeres, ciklikus megjelenésével az idő tagolásának eszközévé vált. Jelenlétével átszervezte az életteret, olvasása beépült az individuális életvezetési habitusok közé, a cikkek megvitatása a társadalmi kapcsolatokba.

A lapokban közzétett rendezvényprogramok részvételre mobilizálták az újságolvasók társadalmát. A lapokból szerzett információk a mindennapi élet kognitív kontextusát alakították ki, a korszakra, a múltra és jövőre, az aktualitásokra, külföldre, az országra, a településre vonatkozó tudást forgalmazták és árnyalták, illetve egységesítették.

Hogy Tordának és környékének polgárai a friss eseményekre és gondolatokra kíváncsi újságolvasók voltak, azt több történeti adat bizonyítja. Hangsúlyozottan olvasó polgároknak szervezett társasági életet, összejöveteleket az ban indult Tordavármegyei Kaszinó az —49es szabadságharc után Több karcsú farmacie-ban Kaszinó névvel több karcsú farmacie-ban újraa Tordai Olvasó Nőegyleta Polgári Kaszinó Tudomásunk van arról is, hogy ben az unitárius kollégium nagyobb diákjai is olvasó társaságot hoztak létre, s maguk rendelték meg a Nemzeti Társalkodó, a Jelenkor, a Kolozsvári Társalkodó című lapokat.

Az Aranyosvidék I. Aranyosvidék A Szokolay István által összeállított rendelet könyv formában Tordán is forgalomba került. E folyamatról részletesebben: Keszeg A Haladás című hírlap reklámjai Az első tordai hírlap A lap első számától kezdve a Hírek rovatban Nyilttér cím alatt közölt reklámszövegeket.

Több saját gyógyszerkészÍtlnényét törzskönyvezték, ilyen például a Haemorrhoidin aranyérkenőcs törzskönyvi száma 2 Részt vett a város kulturális, társadalmi életében, szakmai szempontból is maradandót alkotott április én hunyt el Csíkszeredában Gábor több karcsú farmacie-ban sz. Erdélyi örmény gyökerek8. Már ez idő alatt az országban és külföldön is elismert gyógynövényszakértőnek tartották. Allandóan frissítette a hallgatók földrajzi ismereteit is, térkép és földgömb nélkül sohasem tartott előadást A drogok gyűjtésével kapcsolatos néprajzi szokásokat, gyűjtési módszereket nemcsak színesen, érdekesen adta elő, hanem demonstrálta is Mindennapi munkájában és előadásaiban is érezhető volt az a szellem, ami a TSchirch-féle iskolában ragadt reá. Szép droggfűjteményt állított össze a budapesti gyógyszerész-gyakornoki iskola részére, és bevezette a mikroszkópiai gyakorlatokat 11 ben a budapesti Gyógynövény-kísérleti Állomás szervezésével bízták meg, majd annak első vezetője lett.

A Nyilttér a lap utolsó, 4. A reklám tehát a négyoldalas hírlap felületének több mint egynegyedét foglalta el. Az elemzés a lap első évfolyamának, Mennyiségi mutatók Az egyes lapszámokban megjelent reklámok száma a következőképpen alakult: I.